Legkeresettebb alkotók
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

A. Tóth Sándor Tanulmányok

  1. A. Tóth Sándor - Menekülő nimfa
    1. 1933-ban talán még a Fränkel Szalon visszatérő vendégei, szakavatott műértői is felhúzták szemöldöküket A. Tóth Sándor festményei láttán. A fiatal piktor igen messzire került Rudnay esztétizáló tájfestészetétől, földszagú magyar realizmusától. A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállításán a Fränkel Szalon a legfrissebb párizsi avantgarde üde levegőjét árasztotta magából. A bemutatott műveket ma a kritika stilárisan leginkább a Neue Sachlichkeit dekoratív ágához sorolná, tematikájuk alapján pedig a Kassák körül csoportosuló progresszív fiatalok munkásságához kapcsolná. A Hólapátoló és az Evő ember Derkovits Gyulát idéző, maróan szatirikus kritikai realizmusa valóban tagadhatatlan. A kiállításon azonban A. Tóth festészetének derűsebb oldala is képviseltette magát. Az 1933-as Szent Kristófon például a maró gúny átadta helyét a gyermeki naivitásnak és a dekoratív egyszerűségnek. A legbájosabb munka kitüntető címét azonban mégsem a Szent Kristóf, hanem az ugyancsak 1933-as Menekülő nimfa érdemelné ki. Az Evő embertől, vagy a Rikkancstól eltérően ez nem berlini, hanem igazi párizsi festmény még akkor is, ha Pápán készült.
      Amikor a Párizsból hazatérő A. Tóth 1932-ben elnyerte a Pápai Református Kollégium rajztanári állását, már rendkívül eseménydús évek álltak mögötte. 1926-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula és Glatz Oszkár tanítványaként. Még ebben az évben rendezett egy sikeres kiállítását szülővárosában, Rimaszombaton rudnays képeiből, de nem nagyon volt maradása a kisvárosban. Visszatért Pestre, majd 1928-ban Angliába utazott, ahol portrérajzolásból tartotta fenn magát majd egy évig. Hosszúra nyúlt tanulmányútjának következő állomása Párizs lett, ahol 1929-ben a Salon d'Automne-on is bemutatta képeit. Párizsban Blattner Géza híres avantgárd marionett-színházához (Le Théâtre de l'Arc-en-ciel) sodorta a szerencse, ahol egy életre szólóan beleszeretett a bábozásba. Csak három évet töltött Párizsban, de a fafaragásban is tehetségesnek mutatkozó A. Tóth rövid idő alatt Blattner jobb kezévé vált, és még Magyarországról is rendszeresen küldött neki terveket és bábokat. Ő készítette például az 1937-es Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyert Ember Tragédiája előadás egyiptomi színjének figuráit. A. Tóth a festéssel sem hagyott fel hazatérése után, stílusa és motívumai azonban még egy jó ideig párizsi és berlini (1930-ban két hónapot töltött Berlinben) élményeit tükrözték.
      A Menekülő nimfát nemcsak a kritikai realizmustól és az új tárgyilagosságtól eltérően derűs téma, de az inkább a francia kubizmushoz, mint a német expresszionizmushoz közelítő stílus is kiemeli A. Tóth korabeli munkásábrázolásai közül. Az egyszerű, szinte keveretlenül tiszta színek, a klasszikus vonalak és a majdnem absztrakt formák azonban még a kubizmuson is túlmutatnak. A nimfa testalkata és arcvonásai Picasso és Léger huszas évekbeli munkáságát juttatják eszünkbe. Picasso például a huszas évek elejének klasszicizmusa közepette még vissza-visszakacsintgatott a kubizmus felé. E korszakának egyik izgalmas darabja a Tengerparton rohanó nők bepillantást enged a Párizst meghódító és A. Tóthot is inspiráló posztkubizmus formavilágába. A. Tóth párizsias festményeinek modellálása és egyszerű geometrikus motívumai azonban leginkább Férnand Léger kompozícióira emlékeztetnek. Léger a huszas évek vége felé elszakadt a gépek világától, a purizmus esztétikájának hatására festményeinek szín- és formavilága leegyszerűsödött, derűsebbé és világosabbá vált. A. Tóth Menekülő nimfája hangulatában és kvalitásában egyaránt bátran összevethető Léger korabeli főműveivel (pl. Két táncosnő). Légertől eltérően azonban A. Tóth képének dekorativitását csak fokozza, hogy nem a kubizmus, hanem a realista természetábrázolás felöl érkezett el Le Corbusier és a L'Esprit Nouveau formai tisztaságához.

      Kiállítva:
      A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása, Fränkel Szalon, Budapest, 1933
      A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása, Fáklya Klub, Budapest, 1974
      A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása, Xantus János Múzeum, Győr, 1976
      A. Tóth Sándor: Párizsi évek, Kisfaludy Színház, Győr, 1981
      A. Tóth Sándor: Rimaszombat, Párizs, Pápa, Helytörténeti Múzeum, Pápa, 1984
      A. Tóth Sándor emlékkiállítása, Szombathelyi Képtár, 1994
      A. Tóth Sándor: Párizs - Pápa, Ernst Múzeum, Budapest, 2001
      Sándor A. Tóth. Peintre et marionnettiste. Institut Hongrois, Paris, 2001

      Reprodukálva:
      A. Tóth Sándor emlékkiállítása, Szombathelyi Képtár, 1994
      Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor, Budapest, 2000

      Irodalom:
      Szíj Béla: A. Tóth Sándor kiállítása Pápán, Művészet, 1962/2
      Salamon Nándor: Avantgarde festő a kisvárosban, Új Forrás, 1980/2
      Heitler László: A. Tóth Sándor párizsi évei, Művészet, 1982/4
      Mezei Ottó: Égi labdák, árnyékállatok, kartonbabák, Kortárs, 1992/2
      Bakó Zsuzsanna: Dekoratív tárgyiasság, Magyarország, 1995/15
      Mezei Ottó: A. Tóth Sándor párizsi(as) képei, Új Művészet, 1995/1-2
      Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor, Budapest, 2000
      HS
  2. A. Tóth Sándor - Párizsi kávéházban (Biliárdozók)
    1. Jelezve jobbra lent: A. Tóth S. Paris 1929 V. 16.

      Reprodukálva: Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski, Budapest, 2000. 99.kép

  3. A. Tóth Sándor - Kubista táj
    1. Kiállítva: Ernst Múzeum, 2001. November-december, Párizs, jan 21. Febr.
      Reprodukálva: Modern Magyar Festészet 1919 - 1964, szerk. Kieselbach Tamás, Budapest, 2004.692.

  4. A. Tóth Sándor - Art deco nő virágokkal
    1. Kiállítva: A László Károly - gyűjtemény. Műcsarnok - Fővárosi Képtár, 1996. 41. Tétel
      Reprodukálva: : A László Károly - gyűjtemény. Műcsarnok - Fővárosi Képtár, 1996. 41. tétel, 113.o., Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski, Budapest 2000. 201. Kép

  5. A. Tóth Sándor - Bábjátékos
    1. \n

      Határokon át

      A mai Szlovákia területén, Rimaszombaton született festő 1922-ben érkezett Magyarországra az elcsatolt Felvidékről, hogy a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Rudnay Gyula növendékeként tanuljon tovább. Bár korai munkái még Rudnay kikerülhetetlen hatásáról árulkodnak, 1928-tól jól láthatóan új útra indult. A látvány-festészettől való határozott elmozdulás, a dekoratív tendenciák erősödése és a korábban borongósabb kolorit kivilágosodása minden bizonnyal összefüggött külföldi tanulmány- útjaival: 1928-ban Nürnberg és Köln modern kiállításait nézte meg, majd Londonban képezte magát tovább közel egy esztendőn át. 1929 elején a francia fővárosba utazott, hogy meglátogassa unokanővérét, a művészi karrierjét festőként kezdő, de végül a bábművészet megújítójaként hírnevet szerző Blattner Géza feleségét. Az eredetileg rövidre tervezett párizsi tartózkodás végül közel három évig tartott: életre szóló új barátságokat, pótolhatatlan művészi impulzusokat és pályájának legjelentősebb festményeihez számtalan kitűnő képötletet adva a fiatal művésznek.

      Festő a szivárvány alatt

      A 20-as évek végétől a Párizsban élő magyar művészek közül többen Blattner Géza Arc-en-Ciel nevű bábszínházá- ban dolgoztak. A debreceni születésű Blattner már 1919-ben társulatot alapított Budapesten, ahol munkáját a később Párizsban is hozzá csatlakozó Csellényi Walleshausen Zsigmond és Dettre Szilárd segítette. Bár a 20-as években rendszeresen kiállította grafikusi erényeket felmutató, karikaturisztikus festményeit, igazán maradandót a modern bábművészet terén alkotott. A francia fővárosban 1929-től működtette avantgárd társulatát, ahol A. Tóth Sándoron és a már említetteken kívül a szürrealizmus és az absztrakció felé forduló Kolozsváry Zsigmond, sőt a Montparnasse egyik jellegzetes figurája, az orosz Marie Wassilief is dolgozott. Az előadásokról és a társulat mindennapjairól a szintén magyar emigráns, André Kertész fotói tudósítanak. Bár fénykorában közel harminc művész dolgozott a csoportban, Blattner első számú munkatársa A. Tóth Sándor volt. Alapformákra redukált, kubisztikus stílusjegyeket mutató bábokat tervezett és faragott, tevékeny részese volt a nagy feltűnést keltő bábelőadásoknak, de közben festőként is remekművek sorát alkotta meg. 1930-ban nyolc hetet töltött Berlinben, ahol a Bauhaus műfajokon átívelő tevékenységét is alaposan tanulmányozta: feltehető, hogy az ott tapasztalt élmények, többek között Oscar Schlemmer képei és a Bauhaus színházi működése is jelentős mértékben hatott ekkor készült festményeire, így a Bábjátékos című kompozícióra is. Ezek az inspirációk természetesen sem kizárólagos hatást, sem megrendítően új élményt nem jelentettek A. Tóth Sándor számára, hiszen mindez jól illeszkedett egy heterogén, de sok vonásában közös nevezőre hozható, univerzális „korstílus” szín- és formakészletébe.

      Art Deco és új tárgyiasság

      Az európai művészet a 20-as évekre túljutott a tradicioná- lis kereteket felszámoló formai újítások, kifejezésbeli kísérletek korszakán. A lecsendesedés, lehiggadás ideje következett, melynek során a hagyományos festői értékek visszakerültek korábbi státuszukba: a közvetíteni kívánt tartalom, a mesterségbeli tudás, a kiérlelt, lezárt kompozíció újra fontossá, a kvalitás mércéjévé vált. Mindaz, amit a Bábjátékoson is látunk, a józan, szigorú formaadás, a hangsúlyos, éles körvonal, a tökéletesen kiegyensúlyozott komponálás és a „gusztusos” felületalakítás egyszerre jellemzi a korabeli festők modorát, soroljuk őket akár az Art Deco, a Novecento Italiano vagy a Neue Sachlichkeit követői közé. A stílusjegyeken túl a témaválasztás terén is a régi, éveken át korszerűtlennek kikiáltott hangsúlyok kerültek előtérbe. Az alkotók ismét nagy kedvvel fordultak az emberi alak művészi újrafogalmazásának problémája felé, sokszor jelképpé tömörítve az elsődleges látvány mögött felsejlő tartalmakat. A Bábjátékosban a síkok ritmusa, a pengeélésen metszett körvonalak, az egymásra felelő vagy egymást metsző ívek és szögek a szokatlanul megnyújtott felületen pendülésig feszülnek, így töltve meg dinamikával a végletekig letisztult kompozíciót. Az önarcképi ihletésű, ars poeticaként is értelmezhető kép magán viseli a modern bábművészet és a kortárs francia festői irányzatok hatásait is. Nem csupán a téma, de az ábrázolt figurák elhelyezése, a testek proporciója is a marionett bábok mechanikáját, tagolását idézi, az alakok stilizált bábfiguráknak tűnnek. A néhány vonásában Ozenfant és a késői Léger műveivel rokonítható alkotás megformálásában az Art Decóvá szelídülő kubizmus, az új tárgyiasság és a purizmus stiláris jegyei egyaránt tetten érhetők, miközben a felsorolt impulzusok a jó időben a legjobb helyen, Párizsban igazi művésszé érő festő, A. Tóth Sándor saját, összetéveszthetetlen stílusában öltenek testet.

      Ritkán fordul elő, hogy egy művész pályáján tökéletes pontossággal jelölhető ki az abszolút csúcspont. A. Tóth Sándor ebből a szempontból is a kivételek közé tartozik: a Bábjátékos nem csupán e különleges életműből magasodik ki ritkán tapasztalható egyértelműséggel, de az egész magyar Art Deco festészetében is kitüntetett hely illeti meg. Olyan mű, mely a legnagyobb magángyűjteményekben és a világ bármely múzeumában méltó módon képviselhetné e népszerű korstílus legjobb értékeit.

      Molnos Péter

       

      \n
      \n \n

      Képtörténet

      \n

      Kiállítva: - Gyenes Gitta és Tóth Sándor festőművészek kiállítása. Szépművészeti Kiállítások (Fränkel Szalon), Budapest, 1933. október–november (Kat. 4) - A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása, Pápa, 1936. - A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása, Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ, Veszprém, 1975. november–december. - A. Tóth Sándor festőművész emlékkiállítása, Szombathelyi Képtár, 1994. február–március- Párizs – Pápa. A. Tóth Sándor (1904–1980) festőművész és bábtervező kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 2001. február–március. - Sándor A. Tóth. Peintre et Marionnettiste, Magyar Intézet, Párizs, 2001. november–december - Toys of the Avant-Garde, Museo Picasso, Malaga, 2010. október–2011. január. - Lélekpillanatok – A szimbolikus avantgárd. A. Tóth Sándor életműve Európában. Balassi Intézet, Budapest, 2014. február–március

      \n \n \n \n

      Reprodukálva

      \n

      Reprodukálva:- Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor, Budapest, 2000. (címlap és 120. kép) - A magyar bábművészet megújítója: A. Tóth Sándor, in: Hegyvidék, 2001. február 7. (11. oldal) - P. Szabó Ernő: Egy bábművész-festő a Montparnasse-ról, in: Magyar Nemzet, 2001. március 10. - P. Szabó Ernő: A pápai festő hazatalált. A. Tóth Sándor emlékkiállítás a párizsi Magyar Intézetben, in: Magyar Nemzet, 2001. november 17. - Sz. Gy.: A. Tóth Sándor kiállítás és kötet, Ernst Múzeum, in: Magyar Építőművészet, 2001. 1. sz. (48. oldal) - Modern magyar festészet 1919–1964, szerk.: Kieselbach Tamás, Budapest, 2004. (463. oldal)

      \n \n \n \n

  6. A. Tóth Sándor - Zsonglőr
    1. \n \n

      Képtörténet

      \n

      Kiállítva:\nPárizs – Pápa. A. Tóth Sándor (1904–1980) festőművész és bábtervező kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 2001. február–március\nSándor A. Tóth. Peintre et Marionnettiste. Magyar Intézet, Párizs, 2001. november–december

      \n \n \n \n

      Reprodukálva

      \n

      Reprodukálva:\nTóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor, Püski Kiadó, Budapest, 2000. (37. kép)

      \n \n \n \n

  7. A. Tóth Sándor - Art Deco szépség
    1. \n \n

      Képtörténet

      \n

      Párizs-Pápa. A. Tóth Sándor (1904-1980) festőművész és bábtervező kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 2001. február-március. Sándor A. Tóth. Peintre et Marionnetiste. Magyar Intézet, Párizs, 2001. november-december.

      \n \n \n \n

      Reprodukálva

      \n

      Reprodukálva:\nTóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor, Püski Kiadó, Budapest, 2000. (131. kép)

      \n \n \n \n

  8. A. Tóth Sándor - Italárus, Párizs
    1. Jelezve jobbra lent: A. Tóth S. Párizs 1930 Kiállítva: 1931: Art Hongroise Moderne, Párizs 2001. január február: Ernst Múzeum, Budapest