A. Tóth Sándor Tanulmányok

1. A. Tóth Sándor - Italárus, Párizs

   1. 

      Jelezve jobbra lent: A. Tóth S. Párizs 1930 Kiállítva: 1931: Art Hongroise Moderne, Párizs 2001. január február: Ernst Múzeum, Budapest

2. A. Tóth Sándor - Menekülő nimfa

   1. 

      1933-ban talán még a Fränkel Szalon visszatérő vendégei, szakavatott műértői is felhúzták szemöldöküket A. Tóth Sándor festményei láttán. A fiatal piktor igen messzire került Rudnay esztétizáló tájfestészetétől, földszagú magyar realizmusától. A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállításán a Fränkel Szalon a legfrissebb párizsi avantgarde üde levegőjét árasztotta magából. A bemutatott műveket ma a kritika stilárisan leginkább a Neue Sachlichkeit dekoratív ágához sorolná, tematikájuk alapján pedig a Kassák körül csoportosuló progresszív fiatalok munkásságához kapcsolná. A Hólapátoló és az Evő ember Derkovits Gyulát idéző, maróan szatirikus kritikai realizmusa valóban tagadhatatlan. A kiállításon azonban A. Tóth festészetének derűsebb oldala is képviseltette magát. Az 1933-as Szent Kristófon például a maró gúny átadta helyét a gyermeki naivitásnak és a dekoratív egyszerűségnek. A legbájosabb munka kitüntető címét azonban mégsem a Szent Kristóf, hanem az ugyancsak 1933-as Menekülő nimfa érdemelné ki. Az Evő embertől, vagy a Rikkancstól eltérően ez nem berlini, hanem igazi párizsi festmény még akkor is, ha Pápán készült.
      Amikor a Párizsból hazatérő A. Tóth 1932-ben elnyerte a Pápai Református Kollégium rajztanári állását, már rendkívül eseménydús évek álltak mögötte. 1926-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula és Glatz Oszkár tanítványaként. Még ebben az évben rendezett egy sikeres kiállítását szülővárosában, Rimaszombaton rudnays képeiből, de nem nagyon volt maradása a kisvárosban. Visszatért Pestre, majd 1928-ban Angliába utazott, ahol portrérajzolásból tartotta fenn magát majd egy évig. Hosszúra nyúlt tanulmányútjának következő állomása Párizs lett, ahol 1929-ben a Salon d'Automne-on is bemutatta képeit. Párizsban Blattner Géza híres avantgárd marionett-színházához (Le Théâtre de l'Arc-en-ciel) sodorta a szerencse, ahol egy életre szólóan beleszeretett a bábozásba. Csak három évet töltött Párizsban, de a fafaragásban is tehetségesnek mutatkozó A. Tóth rövid idő alatt Blattner jobb kezévé vált, és még Magyarországról is rendszeresen küldött neki terveket és bábokat. Ő készítette például az 1937-es Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyert Ember Tragédiája előadás egyiptomi színjének figuráit. A. Tóth a festéssel sem hagyott fel hazatérése után, stílusa és motívumai azonban még egy jó ideig párizsi és berlini (1930-ban két hónapot töltött Berlinben) élményeit tükrözték.
      A Menekülő nimfát nemcsak a kritikai realizmustól és az új tárgyilagosságtól eltérően derűs téma, de az inkább a francia kubizmushoz, mint a német expresszionizmushoz közelítő stílus is kiemeli A. Tóth korabeli munkásábrázolásai közül. Az egyszerű, szinte keveretlenül tiszta színek, a klasszikus vonalak és a majdnem absztrakt formák azonban még a kubizmuson is túlmutatnak. A nimfa testalkata és arcvonásai Picasso és Léger huszas évekbeli munkáságát juttatják eszünkbe. Picasso például a huszas évek elejének klasszicizmusa közepette még vissza-visszakacsintgatott a kubizmus felé. E korszakának egyik izgalmas darabja a Tengerparton rohanó nők bepillantást enged a Párizst meghódító és A. Tóthot is inspiráló posztkubizmus formavilágába. A. Tóth párizsias festményeinek modellálása és egyszerű geometrikus motívumai azonban leginkább Férnand Léger kompozícióira emlékeztetnek. Léger a huszas évek vége felé elszakadt a gépek világától, a purizmus esztétikájának hatására festményeinek szín- és formavilága leegyszerűsödött, derűsebbé és világosabbá vált. A. Tóth Menekülő nimfája hangulatában és kvalitásában egyaránt bátran összevethető Léger korabeli főműveivel (pl. Két táncosnő). Légertől eltérően azonban A. Tóth képének dekorativitását csak fokozza, hogy nem a kubizmus, hanem a realista természetábrázolás felöl érkezett el Le Corbusier és a L'Esprit Nouveau formai tisztaságához.
      
      Kiállítva:
      A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása, Fränkel Szalon, Budapest, 1933
      A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása, Fáklya Klub, Budapest, 1974
      A. Tóth Sándor gyűjteményes kiállítása, Xantus János Múzeum, Győr, 1976
      A. Tóth Sándor: Párizsi évek, Kisfaludy Színház, Győr, 1981
      A. Tóth Sándor: Rimaszombat, Párizs, Pápa, Helytörténeti Múzeum, Pápa, 1984
      A. Tóth Sándor emlékkiállítása, Szombathelyi Képtár, 1994
      A. Tóth Sándor: Párizs - Pápa, Ernst Múzeum, Budapest, 2001
      Sándor A. Tóth. Peintre et marionnettiste. Institut Hongrois, Paris, 2001
      
      Reprodukálva:
      A. Tóth Sándor emlékkiállítása, Szombathelyi Képtár, 1994
      Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor, Budapest, 2000
      
      Irodalom:
      Szíj Béla: A. Tóth Sándor kiállítása Pápán, Művészet, 1962/2
      Salamon Nándor: Avantgarde festő a kisvárosban, Új Forrás, 1980/2
      Heitler László: A. Tóth Sándor párizsi évei, Művészet, 1982/4
      Mezei Ottó: Égi labdák, árnyékállatok, kartonbabák, Kortárs, 1992/2
      Bakó Zsuzsanna: Dekoratív tárgyiasság, Magyarország, 1995/15
      Mezei Ottó: A. Tóth Sándor párizsi(as) képei, Új Művészet, 1995/1-2
      Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor, Budapest, 2000
      HS
3. A. Tóth Sándor - Párizsi kávéházban (Biliárdozók)

   1. 

      Jelezve jobbra lent: A. Tóth S. Paris 1929 V. 16.

      Reprodukálva: Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski, Budapest, 2000. 99.kép

4. A. Tóth Sándor - Kubista táj

   1. 

      Kiállítva: Ernst Múzeum, 2001. November-december, Párizs, jan 21. Febr.
      Reprodukálva: Modern Magyar Festészet 1919 - 1964, szerk. Kieselbach Tamás, Budapest, 2004.692.

5. A. Tóth Sándor - Art deco nő virágokkal

   1. 

      Kiállítva: A László Károly - gyűjtemény. Műcsarnok - Fővárosi Képtár, 1996. 41. Tétel
      Reprodukálva: : A László Károly - gyűjtemény. Műcsarnok - Fővárosi Képtár, 1996. 41. tétel, 113.o., Tóth Gábor Sándor: A. Tóth Sándor. Püski, Budapest 2000. 201. Kép